Sz�t�r a sz�l�kh�z

�gy �rzed, nem �rtitek meg egym�st a sz�leiddel? Mindig ugyanarr�l papolnak, te mindig ugyan�gy reag�lsz – m�gis elbesz�ltek egym�s mellett.

Hah�, feln�ttem!

Am�g kicsi volt�l, a sz�leid gondoskodtak r�lad. Most, hogy m�r nagyobb vagy, nehezen tudj�k elfogadni, hogy sok ter�leten m�r egyed�l is meg�llod a helyedet, vagy legal�bb is szeretn�l �n�ll�an boldogulni. Azzal, hogy tov�bbra is megpr�b�lnak ellen�rizni, csak azt �rik el, hogy fesz�lt �s ideges leszel. Am�g kicsi volt�l, a sz�leidet b�szkes�ggel t�lt�tte el, ha �n�ll�an tett�l valamit. Kamaszkorban mintha minden megfordulna: �jra ellen�riznek, �s fegyelmezni pr�b�lnak, mintha te nem tudn�l vigy�zni magadra.

Besz�lni kell!

Valld be: ha a val�s�gban nem is, k�pzeletben biztosan sz�mtalanszor besz�lgett�l, vagy vitatkozt�l m�r a sz�leiddel. Nem t�l j�, hogy csak k�pzeletben besz�lgettek: fontos lenne, hogy a val�s�gban is le tudjatok �lni, �s elmondani egym�snak az �rz�seiteket. Ha m�r a k�pzeletbeli besz�lget�s is veszeked�ss� fajul, akkor lehet, hogy te is rosszul csin�lsz valamit!

Egy kis seg�ts�g, hogy �rts�tek egym�s nyelv�t!

AMIKOR EZT MONDJ�K – „Mi volt ma a suliban?” – val�j�ban ezt k�rdezik:

„Mondj m�r valamit! Mi t�rt�nt veled? Nem keveredt�l semmilyen �r�lts�gbe, ugye?

AMIKOR EZT MONDJ�K – „Sokszor tal�lkozok azzal a l�nnyal?” – val�j�ban ezt k�rdezik: „Nem igaz�n tetszik, hogy ennyit vagy azzal a l�nnyal. Nincs r�d j� hat�ssal. �r�ln�k, ha ink�bb m�sokkal bar�tkozn�l.”

AMIKOR EZT MONDJ�K – „Ezt veszed fel ma est�re?” – val�j�ban ezt k�rdezik:

„Kisl�nyom, ez az�rt m�r t�lz�s! Ez nem rendes l�nyhoz ill� �lt�z�k! �s mi�rt van feket�re festve a k�rm�d???”

AMIKOR EZT MONDJ�K – „Kisl�nyom, te megtal�lod a cuccaidat a szob�dban?” – val�j�ban ezt k�rdezik: „Kisl�nyom, te megtal�lod a cuccaidat a szob�dban? Nem gondolod, hogy rendet kellene raknod? Olyan a szob�d, mintha berep�lt volna egy helikopter! �s mi ez a ruha halom a f�ld�n?”

AMIKOR EZT MONDJ�K – „Egy bizonyos Tomi keresett telefonon.” – val�j�ban ezt k�rdezik: „Egy bizonyos Tomi keresett telefonon. Ki ez a fi�? Mi�ta ismered? Hol lakik? J� tanul�? Rendes? Cs�kol�ztatok is? Vagy m�r j�rtok, �s mi nem is tudunk r�la?”

AMIKOR EZT MONDJ�K – „Mennyi p�nz kellene? – val�j�ban ezt k�rdezik:

„Mennyi p�nz kellene? Nem hiszem el, hogy m�ris elk�lt�tted a zsebp�nzedet! Meg tudn�d mondani, hogy mire? Ha nem tudsz vigy�zni a p�nzre, j�v� h�napban egy fill�rt sem kapsz!”

Ha a sz�leid t�ls�gosan kritikusak

A sz�l�k �ltal�ban a legjobbat akarj�k kihozni a gyermekeikb�l. Azont�l, hogy igyekszenek minden lehet�s�get megadni neked, n�ha t�l szigor� elv�r�sokat t�masztanak veled szemben. Ha te is tapasztaltad m�r ezt, �gy teheted elviselhet�v� a szitut:

•       Mondd meg nekik, hogy a biztat�suk j�lesik, de t�l sok kritika csak bizonytalann� tesz!

•       Eml�kezz azokra a pillanatokra, amikor �rezted, hogy b�szke r�d.

•       Keress meg valakit (csal�dtagot, bar�tot, tan�rt), akivel �szint�n besz�lhetsz az �rz�seidr�l.

A konfliktusforr�s: zsebp�nz

Szeretn�l �j ruh�kat, cip�t, moziba menn�l vagy venn�l egy CD-t? Egyenl�re a sz�leid mondj�k meg, mire k�lthetsz, de alkudozhatsz vel�k okosan!

�gy csin�ld: Dolgozz meg a zsebp�nzed�rt, de tudd, hol a hat�r, �s mennyit k�rhetsz.

•       �rj egy list�t magadnak azokr�l a dolgokr�l, amiket a k�zelj�v�ben szeretn�l megvenni. Mindent sorolj fel, amit szeretn�l, de ne �ld bele magad a mega shoppingba.

•       Ezt a „k�nyvel�st” mutasd meg a sz�leidnek. Hagyd, hogy elmondj�k r�la a v�lem�ny�ket. Ha kell, vitatkozz, mondd el az �rveidet, �s pr�b�lj �zletelni vel�k!

•       Vedd el� minden �zleti �rz�kedet. Mondd meg, hogy k�sz vagy megdolgozni a p�nz�rt, pl.: h�zimunka. Egyezzetek meg egy �sszegben. Tartsd be a szab�lyokat!